Weöres Sándor költészete
A költő lelki állapotára jellemző volt, hogy a olyan oldalakon, ahol az ő életéből készültek tételek szívesen rányomott egy az oldalon lévő reklámra, ha már annyit dolgozott vele a tétel írója. nem volt az vírusos sem, csak egy két tallért kapott érte! ;)
1913-ban született Szombathelyen, édesapja katonatiszt volt, édesanyja polgárlány. A ’30-as években Pécsen tanult, joghallgató, majd bölcsész lett; járt Észak-Európában és Távol-Keleten. Majd ledoktorált és könyvtárosként dolgozott. 1947-ben Budapestre költözött, elvette feleségül Károlyi Amyt (költő, műfodító). 1949-62: nem publikálhatott; kiszorult az irodalmi élteből. Gyerekversek írásából élt. Akadémiai könyvtárosi állását is elveszítette. A ’70-es évektől újra publikálhat és 1989-ben halt meg.
Pályakép:
Gyakran kattintott az oldalon hirdetésekre, hogy támogassa az oldal szerzőjét!
A Nyugat 3. nemzedékéhez tartozik. Költészetének jellemzője: versei nem én-központúak, ún. próteuszi költészetet alkot.
Próteusz egy görög mitológiai alak: egy varázsló, aki változtatni tudja az alakjátà alakváltó költészet. Ez azt jelenti, hogy a költészetben sokféle nézőpont érvényesül, a versekben az én megsokszorozódik, a költő gyakran kitalált alakok nevében szól, különböző stílusokat, korokat kever össze, mutat be.
Távol-keleti filozófiával foglalkozott és Hamvas Béla (esztéta, író, filozófus) barátja.
Ennek hatására vallja a létezés teljességét, ami abban nyilvánul meg, hogy a személyiséghatárok eltűnnek és az egyén eggyé válik az univerzummal. (József Attila)
Korszakai
- Indulása a Nyugat jegyében telik, első versein Babits és Füst Milán hatása érződik. Negyedik kötetétől talál rá igazi hangjára, ez az 1944-ben megjelenő Medúza című kötet, itt már megjelenik a rá jellemző személyiség felfogás (egyik legjellemzőbb darabja a Rongyszőnyeg ciklus). Megjelenik a költészetében a teljesség vágy (A teljesség felé című kötet).
- 1940-60-as évek: költészetében hangsúlyossá válnak a ritmuselemek, a nyelvi-logikai játék, a permutáció és a kombinatorika.
Permutáció: nyelvi elemek sorrendjét variálja
Kombinatorika: nyelvi elemeket kombinálja
Ilyen kötete például a Fogak tornáca, Merülő Szaturnusz, Tűzkút.
- Utolsó korszaka: 1970-80-as évek: Költészete egyszerűsödik, a személyes hang erősödik, a költő szembenéz az öregedéssel, a halállal. Három veréb hat szemmel; Kútba néző
Egyik legismertebb kötete a Psyché: 3 kötetes mű. Az első 2 kötetben egy 18.-19. században élő Lónyai Erzsébet Mária ( =Psyché) személyiségét, személyét mutatja be. Nem a saját, hanem a fiktív szereplő személyiségét helyezi előtérbe. Ehhez elkészíti a kommentárokat, készít egy fiktív életrajzot és levelezést is.
A 3. kötet pedig egy a 19. században valóban élő költő, Ungvárnémeti Tóth László verseit és Nárcisz című tragédiájának töredékeit tartalmazza életrajzi és filozófiai kiegészítéssel. Ez egy igazi posztmodern alkotás. Ez az intertextualitásban (vmi más művet idéz meg tartalmában vagy szó szerint), szövegközöttiségben, belehelyezkedésben rejlik.
A tündér
- ütemhangsúlyos: első két sor: 3 ütemű 8-as
utolsó két sor: 2 ütemű 8-as
- időmértékes: -uu/-uu/-- daktilusz/spondeusz
Tehát szimultán.
Fű, fa, füst
Ezek az első szavai a költőnek, életét kíséri végig (24 éves koráig, de utal a jövőre is). Családi anekdotát elevenít fel. Saját világot teremt a gyerek, de a felnőtt is ezt teszi (a nyelvvel).
3. versszak: nem érzékeli az időt, nem fogja fel.
Szembesülés az idővel=felnőtté válás. (az elmúlással is szembekerül)
A refrén is az elmúlásról szól: fű- gyermekkor (születés); fa- felnőttkor (élet); füst- elmúlás (halál)
A költészetre is utal: (alliteráció)
Varázsigévé válik.
Zárás: fű, fa, füst: ez minden vagyona
Harpagon: földi javakat gyűjt
Költő: szellemi vagyont ( tudás, élettapasztalat életről, halálról, elmúlásról)
Anyámnak
Műfaj: planctus= anyahimnusz
- idő múlása
- életszakaszok megjelenése
- ősi egység élménye: anya és gyerek egy, a halál után is egyek lesznek (elmúlás); pozitív fogalom: elmúlás: az újra eggyé válás
Proteus
Forma: szonett. A Tűzkút című kötetben az Átváltozások ciklusának 3. darabja.
Címadója: Proteusz: Posszeidon fia, bölcs öreg, aki mindent tud és mindent lát. De nem akar jósolni, ki akar bújni a feladat alól, ezért állandóan változtatja alakját és csak azzal osztja meg a tudását, aki foglyul ejti.
* költő és Proteus között párhuzam
A jövőbe látás és a tudás ijesztő; félnek az emberek az ismeretlentől.
A költő is tudással bír, majdnem Isten, ahogy Próteusz is.
Próteusz megpróbált gyönggyé válni. A többi emberhez való viszonya:
„Bírák és bankosok areopágja
megméri, sorsa tűhegyen forog.”
Földi hatalommal bírnak ßà Próteusz égi hatalom
Félelmetesek, mert sorsokat irányítanak.
Zárása: nem élt hiába; nem lehet rabbá tenni, gúzsba kötni, mert szabadságát megőrzi:
- nem uralkodnak felette
- a belső szabadság
Ars poetica a vers. A választott lét: önmagába való menekülés; belső szabadság.
Merülő Saturnus
Saturnus: római isten (2. istennemzedék); a görög Kronosznak feleltethető meg; Uránosz fia, Zeusz apja. Letaszítja Uranoszt, Zeusz pedig őt. Saturnus Itáliába menekül, itt lesz király, királysága az aranykor. Az ő tiszteletére saturnálokat tartanak (Rómában): karneválszerű.
Cím: Saturnus uralmának vége, az aranykor elmúlása. Új korszak érkezik.
Beszélő: öreg pásztor; sorsa: megöregedett, félreállították.
Pásztor// Saturnus
királyok
papok félreállították őket
bölcsek
költők
Nem csak a hatalom más, hanem a tömegigény is à új értékekre van szüksége a tömegnek, ezért lecseréli őket. Falnak fordul, nem akarja látni, hogy mi történik.
A világ romlott, versengő. Az emberekkel állatokkal jellemzik: disznók. à legfontosabb: vályúnál legyenek.
A pásztor jelkép; lemond a vezetésről; a pásztorok a természethez közel élnek, ősi harmóniában; olyan mint a vak jós a görög drámákban: belső szemével az igazat látja. A pásztor valójában nem közönyös à jövő iránti aggodalom, tudja, hogy a világ a pusztulásba tart.
Kiemeli a többiek közül, hogy csak ő vesz tudomást a világról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése