Hirdetés

2008. január 5., szombat

Csokonai Vitéz Mihály nagy gondolati költeményei

Csokonai Vitéz Mihály nagy gondolati költeményei

A Konstancinápoly és Az estve című versek a felvilágosodás két fő irányzatát képviselik. A Konstancinápoly Voltaire egyházellenességét, csipkelődően szellemes gunyorosságát és optimista racionalizmusát visszhangozza. Az estve pedig Rousseau felfogását: a romlott társadalommal szemben a természet, a természetes állapot idilli harmóniáját hirdeti.

Konstancinápoly

Három szerkezeti egységre osztható a témája szerint. Az elején az elképzelt Kelet színes világát mutatja be a költő, majd a vers áthajlik valláskritikába, végül a felvilágosodás általános győzelmének hite szólal meg.

A pictura a vers első részében, hogy a költő kívülről, a tenger felől közelít a város felé, majd bemutatja a színes konstancinápolyi utcákat és a dúsgazdag törököket. Ezután egy belső teret, a szultán háremét szemlélteti. Az eddigi színes, komoly leírást az érzékiség, a „dáma-bibliothéka” (azaz hárem) metafora váltja fel. Majd a „Múzsa” figyelmezteti, hogy vigyázzon, nehogy a hárembe zárják őt is. A zárt teremből újra a szabadba jutunk: a „roppant templomokat” , mecseteket mutatja be.

A leírást egy elmélkedő rész követi (sententia), ahol az időbeli szerkezeti elv érvényesül (jelen, mólt, jelen, jövő). A templomok bemutatása indulatos kritikába megy át:

„ Denevér babona! bagoly vakbuzgóság!”

Ez a vallási fanatizmus csípős, gúnyos ostorozásának mondható el.

Majd a költő felidézi a múltat, a rousseau-i ősállapotot, amikor még „állott a Természet örök építménye”. Azt mondja a költő, hogy az emberi társadalom megromlásának a következménye a vallás, a vallások megjelenése:

„De miólta ennek sok romlást szenvedett

Oldalába raktad, bal madár! fészkedet:

Azólta számodra rakja a lenyomott

Értelem azt a sok felséges templomot.”

A költő a mohamedán vallásról beszél elsősorban, de egy-két utalással („ Isten fia”, „paradicsom”, „menny”, „bőjtölget”) érzékelteti, hogy szerinte a keresztény vallás hasonlóképpen száműzi az észt és a virtust, és nem fogadja be az „emberséges ember”-t.

A költeményt jövendölés, látomás zárja le az új világról, amiben a Természet „örök törvénye” fog uralkodni és megvalósulhat a testvériség eszménye. Csokonai hisz az eljövendő boldog korban, de ennek megvalósulását csak a „késő századoktól” reméli.

Fogalmak:

- pictura: természet, tájak, évszakok, emberek leírása

- sententia: az antik költők bölcs mondásainak, tanításainak részletező kifejtése a retorika szabályai szerint

Az estve

Nincsenek megjegyzések: