Radnóti Miklós kései költészete
A költő lelki állapotára jellemző volt, hogy a olyan oldalakon, ahol az ő életéből készültek tételek szívesen rányomott egy az oldalon lévő reklámra, ha már annyit dolgozott vele a tétel írója. nem volt az vírusos sem, csak egy két tallért kapott érte! ;)
1909-ben született Bp.-en egy értelmiségi zsidó családban. Szülei korán meghaltak, ezért 12 évesen nagybátyjához (textilkereskedő) került. Textilkereskedőnek tanult Radnóti, ebben a szakmában is dolgozott. ’35-ben Gyarmati Fannit, diákkori szerelmét vette feleségül. Többször járt Párizsban, ott ismerkedett meg az avantgárddal. 1940-től zsidószármazása miatt többször behívták munkaszolgálatra. Majd ’44 nyarán haláltáborba került. ’44 őszén Győr mellett, Abdánál halt meg.
Kezdetben nagy hatással volt költészetére az avantgárd, Ady és Babits.
Később költészete klasszicizálódott. Megjelentek a szabályos, rímes, időmértékes formában írt versek. Kései versei a Lagerben keletkeztek.
Á la recherche…
A cím Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában c. regényére utal. Proust megpróbálja felidézni az eltűnt időt, a múltat.
A vers 1944 aug.-ában keletkezett, a bori notesz versei közé tarozik.
A Lagerben az tartja a költőben a lelket, h. hazatér és minden olyan lesz, mint régen. De tisztában van azzal, h. ez nem igaz és emiatt tragikus. Azért nem igaz, mert minden változik, mert a háb. mindent megváltoztat. Nem lehet nem megtörténtté tenni azt, ami megtörtént.
A vers mégis a múltat idézi, az eltűnt társak nyomában jár: Keresi a katonákat, akik a háborúban harcoltak, keresi akiket elszállítottak különböző táborokba és utal a spanyol polgárháborúra is.
Ellentétre épül a vers, a múlt és a jelen ellentétére. A jelen tragikus, a múlt pedig idilli. A múltban együtt borozgattak a költők. Boldog, nosztalgikus, idilli képet fest és felteszi a kérdést, h. hová tűnt az idill?
Ez a vers párhuzamba vonható Apollinaire A megsebzett galamb és a szökőkút c. költeményével. Apollinaire is háborúban eltűnt személyeket sorol fel. Apollinaire Villontól vette az ötletet, Radnóti pedig Apollinaire-től.
A verszárás tragikus, mert leírja a költő, h. a háborúban elhunytak kísértenek: ott vannak a nők mosolyában, beleisznak a poharakba.
Verselése: hexameteres
Erőltetett menet
Bori notesz versei közé tartozik. 1944 szept.-ében keletkezett. Áthajtják őket Heidenauból a bori központba és ennek az erőltetett menetnek az „emlékét” írja le.
A vers 20 soros és két szerkezeit egységre osztható.
1. szerkezeti egység az első 10 sor. Itt azt írja le a költő, h. bolond az, aki nem adja föl, hanem föláll és tovább megy. Azért bolond, mert nem vár rá semmi. De mégis azért megy tovább, mert tartja benne a lelket, h. várja otthon valaki. De ez nem reális, mert a háború mindent megváltoztat és nem vár rá semmi.
Ez a hiábavaló küzdelemről szól. A halál mellett érvel, mint megnyugvás, végső megoldás.
2. szerkezeit egység az utolsó 10 sor. A költő múltbeli emlékeket sorol fel, idilli képeket és azt mondja, h. lehet, h. mégis létezik, h. lehet, h. mégsem bolond, hisz abban, h. várja valaki. Az élet mellett szól.
A belső vitát vetíti ki a versben: küzdjön vagy elfogadja.
„Ne menj tovább, barátom kiálts rám! S fölkelek!”
Két féleképpen értelmezhető:
-amikor föl akarná adni, kkor a másik kiáltson rá és fölkel, továbbmegy
-felébred az idilli világból; rájön, h. az idilli világ hamis
Verselése: ún. niebelungi-sor: 13-14 szótagos sor közepén sormetszettel.
(A sormetszet a vers közepén olyan, mintha a menet lenne. )
Razglednicák
A cím egy szerb szó. Azt jelenti, h. képeslapok. Radnótinak nem idegen ez a forma, mert amikor ’37-ben Fror.-ban járt, akkor írt ún. cartes postales-oket. Ezek is képeslapok. Röviden, tömören, futó benyomásokat, gondolatokat rögzít.
A Razglednicák annyiban más, h. ezek háborús képeslapok. Apollinaire-től vette az ötletet, aki az I. világháborúról írt ilyeneket.
A Razglednicák egy versciklus, 4 részből áll. A megtett út egy-egy helyszínét mutatja be.
Ez Radnóti utolsó verse.
Az első a hegyek között, valahol a hegyekben keletkezik. Ellentétre épül: az állandóság és a zűrzavar ellentétére. Az állandóságot a szerelem, a felesége, az idill jelképei és szemben áll a halál, a borzalom, a háború.
Azért van szükség az álladóságra, a biztonságra, h. legyen miért küzdeni: az életben maradás egyetlen lehetőségét jelenti.
A zűrzavar állandó, zaklatott és gyors mozgású. Szürreális világban jeleníti meg a külvilágot-> fenyegető, riasztó érzést kelt. A saját világa: állandó, örök.
A második Cservenkán keletkezett. Ellentétre épül, a távol és az itt ellentétére. Távol égnek a kazlak és a házak, riasztó a kép, háború tombol. Az itt: idetartoznak a bukolikus elemek: tó, pásztorlány, birkanyáj, felhők. Idillikus a hangulat.
Itt egy emberséges parancsnok fogadta őket, és megszólalt a remény hangja, ezért lehet idillikus.
A harmadik Mohácson keletkezett. Hangulata: eltűnik az idill, a helyzet rosszabbra fordul. Oka: meghalt Lorsi Miklós, barátja. A képek mind a halált idézik. Elgyötörten várja a halált, érzi a közelségét.
„Fölöttünk fú a förtelmes halál”. –alliteráció
Ez is a halált érzékelteti.
A negyedik Szentkirályszabadján keletkezett. Felidézi Lorsi halálát.
„Der springt noch auf!”- ez a mondta tényleg elhangzott.
Ebben a képeslapban már teljes bizonyossággal megfogalmazza Radnóti a saját halálát is.
Radnóti jelentősége:
A kitartást, az életben maradást, a küzdést, a humánumot és a humánumhoz tartozó értékeket képviseli egy barbár korban: szerelem, erkölcsi tartás, kultúra („Mond, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?”)
És ez nem egy könnyű feladat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése