Katona József : Bánk bán

14. Tétel: Katona József Bánk bán

1791-ben Kecskeméten született. Pesten tanult, itt végezte el a jogi akadémiát is. Fordított, színészkedett, rendezett is a Pesti Magyar Színtársulatnál. 1830-ban halt meg.

BÁNK BÁN

Keletkezése

1814-ben az Erdélyi Múzeum drámapályázatot írt ki a Kolozsvári Állandó Színház megnyitására. Erre küldi el 1815-ben a művét Katona, reakciót azonban nem kap. Ekkor azonban átdolgozza művét, az átdolgozásban Bárány Boldizsár segít. A másik változat 1819-re készül el, a művet először 1833-ban adják elő Kassán. A leghíresebb előadás 1848. március 15-én volt.

Téma

Katona a dráma témáját történelmi forrásokból meríti, krónikák sorát dolgozza fel, de elsősorban a Heltai művekből merít. 1213-ban a források szerint II. András feleségének öccse elcsábítja a nádor feleségét a királynő segítségével, ezért bosszúból a nádor (Bánk) megöli a királynét. Felhasználja a forrásokat, de az írói képzeletre is hagyatkozik. Kitalált szereplők: Tiborc, Biberach, Izidóra.

Szerkezete

Szakaszokból áll. Áll egy előversengésből és 5 szakaszból.

Expozíció (előversengés + 1. szakasz)

Nem jelenik meg a király és közvetlen kísérete. A királyné körútra küldi Bánkot, de Petúr és a békétlenek hazahívják. Ottó el akarja csábítani Melindát.

Bonyodalom (2. és 3. szakasz)

2. szakasz: Megtudjuk, hogy a békétlenek miért elégedetlenek. Bánk csillapítja őket, nem akarja, hogy ártatlan vér folyjon.

3. szakasz: Biberach hevítőport ad Melindának és altatóport a királynénak. Bánk megtudja, hogy mi történt. Megjelenik Tiborc, felelőssé teszi Gertrudist, amiért lopni kényszerült.

Tetőpont (4. szakasz)

Gertrudis és Bánk veszekednek, melynek végén megöli a királynét. A haza és a becsület parancsára hivatkozik.

Megoldás (5. szakasz)

A király először meg akarja büntetni Bánkot. Bánk lelkileg összeomlik, Melinda halálával az élete értelmetlenné válik, a büntetés felesleges.

A dráma tér- és időkezelése

Egy-egy szakaszon belül megvalósul a tér és a cselekmény egysége. Az első 4 felvonásban megvalósul az idő egysége, ugyanakkor az egész műben nem valósul meg a tér egysége, és nem érvényesül a mértéktartás elve. A mű sok shakespeare-i vonást hordoz.

Szereplők

Bánk és Gertrudis nem jellemezhetők egyetlen tulajdonsággal.

Gertrudis

Megítélése rendkívül változó. Két kérdés merül fel: felelős-e az ország sorsáért, illetve Melinda elcsábításáért?

Melinda elcsábításáért nem vonható felelősségre, mert Ottónak mindig kétértelműen fogalmaz, nem lehet eldönteni, hogy lebeszéli vagy rábeszéli az elcsábításra.

Felelős az ország sorsáért, mert igazságtalan, a saját népét részesíti előnyben. A magyar főurakat kiszorítja, elveszi a javakat, mulatságokat rendez.

Bánk

Ő is egy összetett jellem. Visszafojtott indulat jellemzi az elején, egészen a gyilkosságig, nagy önfegyelemmel rendelkezik, de kettősségek között őrlődik, egyszerre kell közéleti és magánéleti világgal szembenéznie. Államférfiként védelmeznie kell a király hitvesét, de az országot is szem előtt kell tartania, de a kettő nem egyeztethető össze, mert a királyné miatt van válságban az ország. Nem akar összeesküvést. Tiborc monológja fordítja át Bánkot. Itt következik be a negyedik szakasz gyilkossága. Először Gertrudis megölését követően úgy érzi, hogy jól döntött. Meginog Petúr miatt, mert szerintük orvul gyilkolt. Mindenkit elveszít, a büntetés elmarad.

A műben megvalósul az akció ( drámai cselekmény) és a dikció egysége, tehát a nyelvhasználat is megvalósul.