Mikszáth novellái

Mikszáth Kálmán novellái

Mikszáth Kálmán a XIX. század második felében alkotott. A sikert az 1881-ben megjelenő Tót atyafiak és az 1882-ben megjelenő A jó palócok című novellás kötetek hozták meg.A költő lelki állapotára jellemző volt, hogy a olyan oldalakon, ahol az ő életéből készültek tételek szívesen rányomott egy az oldalon lévő reklámra, ha már annyit dolgozott vele a tétel írója. nem volt az vírusos sem, csak egy két tallért kapott érte! ;)

Mikszáth jelentősége, hogy sikerült kinőnie Jókai árnyékából és megújítania a magyar prózát. A Tót atyafiak 4 hosszabb, az A jó palócok 15 rövidebb novellát tartalmaz. Ezekben talál rá Mikszáth saját hangjára. Egyrészt azért, mert a falu világát mutatja be, hősei tót(szlovák) és palóc(Nógrád megyei magyarok) parasztok és pásztorok. Azt a vidéket mutatja be, ahonnan származik. Mikszáth az, akinél a parasztok először főszereplők és nem csak kívülről, hanem belülről is bemutatja őket. Látszólag durva, faragatlan emberek, de valójában tele vannak mély érzésekkel. Az új témához új elbeszélésmód is társul, Mikszáth élőbeszédszerű, köznyelvhez közelálló előadásmódban mondja el történeteit, anekdotákat, humoros történeteket sző. Írásaiban keverednek a romantika és a realizmus stílusjegyei.

Romantikus elemek:

l különös téma

l váratlan fordulatok

l lányalakok

l tót figurák, akik a világtól elzártan, természethez közel élnek, hallgatag, magányos figurák

Realista jellemzők:

-lélekábrázolás

-környezetrajz

-kritikai hajlam

-társadalmi rétegek

Az a fekete folt

A Tót atyafiak egyik darabja. Az elbeszélés végén derül ki a cím jelentése. A fekete folt az egykori akol helyét jelöli, amit Olej Tamás felgyújtott.

A fekete folt szimbolizálja a bacsa bűnét és azt, hogy nem lehet visszavonni a cselekedetet.

Szerkezete:

Első szerkezeti egység: expozíció: helyszín, akol, nyáj bemutatása

A táj idilli, szép, mesébe illő; az akol is mesebeli; a nyáj 1000 birkából áll, 6 vezérjuh, fiatal üszők. Olej és a nyáj kapcsolata belsőséges; úgy szereti a nyáját, mint a lányát. Élőbeszédszerűen mutatja be a nyájat, népies kifejezésekkel.

A főhős jellemzése:

Meghalt a felesége, egyedül neveli lányát. Három urat ismer maga felett. Mikszáth elbeszéléséből és a falubeliek véleményéből ismerjük meg Olej Tamást. A falubeliek azt mondják, hogy szívtelen, fukar, nincsenek érzései.

A főszereplő dölyfös, büszke. Az erdőben a felesége hangját hallja, ebből kiderül, hogy mély érzésű: minden nap gondol a feleségére, hiányzik neki. Olej is azon szereplők közé tartozik, akik durva, közel a természethez él és valójában mély érzésekkel rendelkezik.

Anika

16 éves, szófogadó, naiv, szép, csöndes. Mindenkit tisztának lát, amilyen ő maga is. Romantikus elem. Az idillikus élet a herceg megjelenésével változik meg. Olejnek nem szimpatikus: tiszteletlen, letegezi, nem emeli meg a kalapját.

Mikszáth is ellenszenvesen mutatja be a herceget. „Nekem a lányod kell mindenáron.” : gátlástalan, nem tisztességesek a szándékai, nem akarja feleségül venni.

Belső konfliktus a bacsában van. A herceg először ajánlatot tesz a bacsának: Anikáért cserébe a brezinai birtok --> bacsa: nemet mond. Később azonban a herceg azt mondja, hogy megszökteti a lányát és erre nem mond semmit a bacsa (ez egyfajta beleegyezés): rögtön megbánja, de már nem lehet visszafordítani az eseményeket --> tehetetlenségében gyújtja fel az akolt, ami a legnagyobb kincse --> világgá megy --> mindent elveszít.

Romantikus vonások:

-lányszöktetés

-témaválasztás

-váratlan fordulat

-Anika alakja

-Olej alakja

Realista elemek:

-tájleírás

-Olej lélekábrázolása

-kritika a hercegről

Balladisztikus elemek találhatóak benne.

Bede Anna tartozása (vázlat)

I. Bevezetés: A novella megjelenése

Mikszáth mikor él? Mikor jelenik meg a kötete?

II. Tárgyalás:

1. A novella jellemzői (szerkezet is esetleg)

2. A jó palócok újszerűsége

3. A történet röviden

4. A cím értelmezése (a cím ellentmondásos)

5. Bede Anna a konfliktus oka

ellentét: keveset tudunk róla: orrgazdaságot követett el a szerelem miatt; meghalt

6. A konfliktus bemutatása

-külső: bírák és Bede Erzsi között

-belső: Bede Erzsiben+a bírákban

7. A jellemek

-Bede Erzsi --> hatása a külvilágra

-Anna

-bírák (hogyan változnak)

8. Romantikus, realista stílusjegyek

9. Mikszáth elbeszélésmódja

III. Befejezés: Értelmezés ( „a törvény törvény”)