Jókai - Az aranyember

Jókai Mór: Az arany ember

Jókai a XIX. század második felében alkotott. Jelentősek regényei. Ő emeli magaslatra a magyar prózát. A természetessége, élőbeszédhez közeli stílusa nagyon népszerűvé teszi.

Háromféle szereplő típust különböztethetünk meg Jókai regényeiben: a hérosz típust, az intrikusokat és a mellékalakokat.

A hérosz típus emberfeletti képességgel rendelkező hős, aki képességeit valamilyen magas cél szolgálatába állítja. Hat az olvasóra, felkelti a tettvágyat. Hősei nem tipikus romantikus hősök, nem jellemző rájuk az életuntság, a magány; inkább a népmesei hősökre hasonlítanak: nagy a cél, ami egyszerű; ellenfeleik mindig gonoszak.

Az intrikusok a rosszakarók, akik általában hazafiatlanok, testi és szellemi értelemben is alul maradnak a főalakokkal szemben. Ábrázolásukban megjelenik a komikum.

A mellékalakok vagy zsánerfigurák általában szegény, egyszerű emberek, fiatal segédek. Bemutatásuk sematikus (egyoldalú). És vannak szatirikusan ábrázolt mellékalakok: ők a külföldi kereskedők, arisztokraták, Bach-huszárok.

Jókai kedvenc regényfajtája a nemzeti irányregény. Erre jellemző, hogy a magyar történelem nagyobb mozgalmait jelenítik meg, megtörtént eseményen alapszanak, korrajzot adnak, a konfliktus éles és tiszta bennük. A főhősök a nemzeti haladás szószólói. pl. A kőszívű ember fiai; Egy magyar nábob

Kiegyezés után Jókai hősei magányosabbak, csalódottabbak lesznek; regényeiben megjelenik a realizmus elemei. pl. Az arany ember

Jókai kedveli a párhuzamos meseszövést, több párhuzamos meseszál fut egymás mellett, egy időben több hős történetét is elmeséli, az eseményeket időrendben ismerhetjük meg, és az elbeszélő mindent tudó elbeszélő (az eseményeket E/3-ban mondja el, magasan hősei fölé helyezkedik, ismeri hősei gondolatait, múltjukat, jövőjüket).

Az arany ember

1872-ben keletkezik. Jókai regényei közül ez a regény az, amiben a legtöbb realista vonás fedezhető fel. Realista vonás a főhős jelleme: vívódó, összetett jellem. Az is realista vonás, hogy a főhősök már nem nemesek, hanem polgárok.

A regény alapötlete:

Megtörtént esemény. Az író nagymamája nővérétől hall egy megtörtént esetről: egy komáromi gyilkossági kísérletről. Ez a regény vége: Athalie megpróbálja megölni Tímeát. A regény nagy része azonban kitalált.

Szerkezete:

I. Expozíció: Szent Borbála hajó fedélzete --> addig, hogy elsüllyed a hajó (Vaskapu+Senki Szigete)

II. Bonyodalom: Timár ellopja Ali Csorbadzsi kincsét+Noémi

III.Kibontakozás: kettős élet, meggazdagodás, hazugságok

Athalie és Kacsuka kapcsolata

Tímea és Kacsuka kapcsolata

Timár és Noémi kapcsolata

Krisztyán T. és Timár kapcsolata

IV.Tetőpont: Krisztyán meg akarja ölni Timárt, majd Timár öngyilkos akar lenni és rátalál Krisztyán holttestére (Füredi villa)

V. Megoldás: Azt hiszik, hogy meghalt Timár és a Senki szigetén éli le hátralevő életét

A regénynek nincs felhőtlen, boldog vége.

A regényben több mesei elem is megtalálható:

l nagy a véletlen szerepe

l „szegény” Timár Mihály megszerzi a kincset és elnyeri a „királylány”, Tímea kezét

l nincsenek alakuló, fejlődő jellemek

A szereplők közül kivételt képez Timár Mihály, aki egy összetett, bonyolult jellem. Alakjának megítélése az idők során rengeteget változott. ő az arany ember: segíti a szegényeket; bármihez ér, minden arannyá változik; mégis boldogtalan, mert csalással és lopással szerzi vagyonát. Bár az író mentegeti: Timár nem ellopta a pénzt, hanem megőrzésbe vette.

Másik: ahogy a pénzt szerzi: spekuláció: vizes búzából süttetett kenyeret a katonáknak- mentegetés: nem az ő ötlete, hanem Kacsukáé.

Az író nem menti fel abban, hogy elvette úgy Tímeát, hogy tudta, hogy nem szereti.

Kapitalisták:Timár Mihály(+), Brazovics Athanáz(-), Krisztyán Maxim(-) - nem tudjuk pontosan, hogy mi a foglalkozásuk: kereskedés, spekuláció

A különbség Timár és Brazovics között, hogy Timár adományoz. --> pozitív szereplő

Timár úgy viselkedik, mint egy nemes vagy egy főúr; ez mutatja azt, hogy Jókainak fenntartásai vannak a kapitalizmussal szemben.

Tímea és Noémi összehasonlítása:

Tímeát Timár a hajón ismeri meg. Tímea tiszteli Timárt és hálát érez iránta, hisz a hajót és utasait megmentette a malom által keletkezett veszélytől és az őket követő hajó is szem elől vesztette a Szent Borbálát Timár ügyességének köszönhetően. Azonban tiszteleten és hálán kívül semmit nem érez a férfi iránt. A macskát, ami a malom elsüllyedésekor odaveszett, jobban sajnálta (meg is siratta), mint Mihályt, mikor lesodorta egy hullám a fedélzetről. Tímea érzései később sem változnak. Továbbra is hálás, hisz Timár minden nap elmegy a Brazovics házba, hogy lássa jól bánnak-e vele és Athanáz halála után megvásárolta a házát és Tímeának adta. Mikor a felesége lett, nem csak a hála köti a férjéhez, hanem a hűség is és eltitkolja Kacsuka Imre iránt érzett szerelmét.

Noémit Timár a Senki szigetén ismerte meg. Már első találkozásuknál is közvetlen a lány, kedves és barátságos. Igyekszik Timár kedvében járni. Mikor másodszor jár a Senki szigetén, elmondja neki, hogy szereti. Ez őszinte szerelem. Noémi is őszinte, kedves és mindig óvni próbálja Mihályt. Mikor Timár beteg, nem mondja el neki, hogy a kis Dódi elkapta a torokgyíkot és meg fog halni, hisz nem akarja, hogy a férfi állapota rosszabbodjon. Megbocsátó is (Noémi), hisz amikor az arany ember végleg a Senki szigetére megy és elmeséli, hogy mi mindenen ment keresztül, és hogy felesége is volt, azon is felül tudott emelkedni.

Tehát Timár Noémi mellett lelhette meg az igazi boldogságot, mert őt nem csak a hála kötötte hozzá.

+a külső jegyek

A Senki szigete:

Utópia: kitalált, ideális világ/társadalom (ellen utópia: negatív jövőkép)

Egy kitalált ideális hely, ahol az ember megtalálja a boldogságot. Ott nincsen pénz. Ez a regénynek egy romantikus vonása.