Örkény István művei

Örkény István művei

Örkény István a XX. században alkotott. Jelentősek egyperces novellái, ill. a Tóték, a Macskajáték, a Rózsakiállítás; és Pisti a vérzivatarban c. művei.

Egypercesek

Egy Örkény által megteremtett műfaj. A cím a művek rövidségére utal: egy perc alatt elolvashatóak. Ugyanakkor ez nem jelenti a könnyed értelmezhetőséget, ugyanis az írói minimum találkozik az olvasói maximummal. Tehát az olvasónak kell erőfeszítéseket tennie, hogy megértse a művet. A novellákra a groteszk látásmód jellemző.

In memoriam dr. K.H.G.

Bizonyos helyzetekben jobb hallgatni-ez az egyik mondani valója a műnek.

Az őrt dühíti, hogy dr. K.H.G. Okosabb, mint ő, és ezért lelövi.

Ez egy munkaszolgálatos élményből származó egyperces. (1942-ben vitték munkaszolgálatra a Donhoz, és túlélte a front összeomlását és onnan hadifogoly táborba került.)

A háborúban a műveltség lényegtelen. A doktor ugyanúgy ássa a lódögnek a sírgödröt. A fegyveres őr válik úrrá. Aki sokkal kevesebb tudással rendelkezik.

Az autóvezető

Pereszlényi József nem fogta fel, hogy a jövőjét olvasta.

Rámutat a novella arra, hogy mindegy, hogy tudjuk-e a jövőt. Ő megtudta, de nem cselekedett másként. A sorsunkat nem kerülhetjük el.

Emberi butaság: tudjuk, hogy valaminek mi lesz a következménye, de csak azért is végigcsináljuk azt a valamit.

Apróhirdetés

A lakás az ember szimbóluma. Az életünket állandóan változtatnánk és mindig cserélnénk másokkal. De a másik ugyanolyan, csak kívülről más.

A lakáscsere csak egy szimbólum.

Tóték

Keletkezési körülmények:

Eredetileg egy kisregény, ami 1964-ben készült. Később ennek készíti el Örkény István a dráma változatát, amelynek 1967-ben volt az ősbemutatója a Thália Színházban. Hatalmas sikert aratott.

Cselekmény:

A II. világháború idején Mátraszentannán (egy kis faluban) játszódik. Ide érkezik meg Varró őrnagy, akit Tóték izgatottan várnak, mivel az őrnagy érzékeny a kellemetlen szagokra és a zajokra. Ezért különböző előkészületeket tesznek:

*zajok kiiktatása: nem dudálhat a busz; kapu; kutya

*szagok kiiktatása: szippantós kocsit hívnak (de végül nem bántják a „masszát”)

Az őrnagy azért vendégeskedik Tótéknál, hogy kipihenje magát, mert az idegrendszere kimerült. A Tót család pedig azért fogadja, hogy jobb legyen a fiúknak, Gyulának a fronton.

Azonban az őrnagy érkezése után változtatnia kell a megszokott napirendjükön Tótéknak. Bár először örömmel fogadják. Tótné és Ágika szolgalelkű, Tótnak pedig fenntartásai vannak.

Az őrnagy a legapróbb dolgokba is beleszól (tűzoltósisak, ásítás). Megváltoztatja az egész napirendjüket: éjjel dolgoznak, nappal alszanak és őrülten dobozolnak.

Tót próbál lázadni: a papnál alszik; a budiba bújik el; alszik az asztal alatt; megpróbál ásítani, de ezért lámpát kell a szájába tennie

A család próbál az őrnagy kedvében járni a Gyula érdekében. De a mű közepén már kiderül, hogy Gyula már nem él: Egy sürgönyt érkezik, de a postás „jóindulatból” nem adja azt át a Tót családnak

Az őrnagy végre elmegy, a család megkönnyebbül, végre visszatérhetnek a megszokott életmódjukhoz. Az öröm azonban korai, az őrnagy visszatér. A partizánok felrobbantották a hidat, ezért nem járnak a vonatok. --Tót feldarabolja az őrnagyot a margóvágóval.

Szereplők:

Négy főszereplő: az őrnagy, Tót, Tótné, Ágika ill. van még 9 epizódszereplő. A Tót fiú is szereplő, mert ő alakítja az eseményeket.

A postás a legfontosabb az epizódszereplők közül, aki egyben narrátor is. Ő is alakítja az eseményeket. (-jó vagy rossz hír-páros vagy páratlan szám-)

Az első felvonás végén hozza a hírt, hogy a Tót fiú meghalt. A néző így már az elején tudja, hogy az egész felesleges (az összes erőfeszítés). Így az egész még groteszkebb és még komikusabb.

A család 3 tagja 3 magatartástípust testesít meg.

-Mariska: anya

*ösztönösen a fiáért cselekszik

*elviseli az őrnagyot

*próbálja csitítani, visszafogni Tótot a lázadásban

-Ágika:

*csodálja az őrnagyot

*szolgalelkű

*mindenben keresi az őrnagy kedvét

*ő találja ki a nagy ötleteket

*ő találja ki a margóvágót

*a darab végén is ő „adja” apja kezébe

-Lajos: apa

*büszke: tűzoltóparancsnok

*a saját szabályai szerint él

*a faluban és a családjában abszolút tiszteletnek örvend

*a falu is az ő szabályai szerint él

*mindent megtesznek a falu lakói, hogy a kedvében járjanak

*ugyanolyan zsarnok, mint amilyen az őrnagy lesz

-őrnagy:

*őrült: éjszaka dobozol, rigolyái vannak, áll. Retteg (elvetődik)-->oka: a háború

*a háború áldozata

*zsarnokká válik ma Tót család felett

Zsarnok sosincs áldozat nélkül. Tót és az őrnagy nem kizárják, hanem feltételezik egymást. Mert csak úgy lehet zsarnok valaki, ha van aki vállalja az áldozat szerepét.

Tót és az őrnagy áldozat és zsarnok is.

A mű értelmezése:

Több értelmezési lehetőség van:

-A darab a háború modellje. Az őrnagy testesíti meg a háború tébolyát. Hogy hogyan őröl föl mindent a háború, hogy hogyan fordítja visszájára a dolgokat és hogy az ember hogyan válik a háború eszközévé.

-A zsarnokság működését mutatja be egyrészt politikai szempontból, másrészt a családban működő zsarnokságot.

Politikai: bemutatja, hogy a diktatúra hogyan működik; az emberek feladják értékeiket és a zsarnokság áldozatának szerepét vállalják.

Családban: a családfő „uralma” a többi családtag fölött

(úr-szolga viszony, emberek közti elnyomás)

Dobozolás:

A zsarnoknak nem érdeke, hogy gondolkodjanak az áldozatok. Ha csinálunk valamit, akkor nem érünk rá gondolkodni! Ezért dobozoltat az őrnagy.

Ha a katona gondolkodna, akkor nem teljesítene parancsot.

A dobozolás a kiszolgáltatottságnak is a jelképe. A család engedelmeskedik az őrnagynak, hogy Gyula jobb helyre kerülhessen.