József Attila

József Attila

Életrajza:

· 1905. ápr.11-én (Költészet napja), Bp.-en, Ferencvárosban született

· Édesanyja Pöcze Borbála, szerb-szlovén származású cselédlány

· Édesapja József Áron, szappangyárba dolgozott

· Apja Amerikába megy, de Romániába jut el.

· 3-an vannak testvérek: Etus, Attila, akik Öcsödre nevelőszülőkhöz kerültek és Jolán

· Öcsöd – Szabadszállás – Makó – Szeged – Bécs – Párizs – Bp. – Balatonszárszó

· Makai Ödön (Jolán férje) kezdi taníttatni, sok helyen, de leérettségizik

· 1919 őszén édesanyja meghal

· magyar-francia-filozófia szakos tanár akar lenni – Szegedi egyetem

· Tiszta szívvel c. verse miatt kicsapták a Szegedi egyetemről

· Bécs – Párizs – Bp.

· Szerelmei: 1922 Gebe Márta (Makói internátus lánya), Vágó Márta (egyetemi hallgató, a lány szülei 1 évre, tanulmányi útra küldik Angliába)(Klárisok), 1930-36 Szántó Judit (gondos szerető feleség), Kozmutza Flóra (pszichiáter, Illyés Gyula menyasszonya, majd felesége), Gyömrödi Edit (pszichiáter)

· 1937. Novemberében meghal

· Rajongott Adyért, Ismerte és verset írt Juhász Gyulához, Ismerte Babitsot, jóba volt Kosztolányival, Thomas Mannt fogadta Mo.-on

Kötetei:

1922. Szépség koldusa

1924. Nem én kiáltok

1929. Nincsen apám

Motívumok:

- Lét – nem lét kérdése (szegén ember versek)

Létértelmezés, népes téma: a társadalom kiszolgáltatottjai iránti érdeklődés, a velük

Való foglalkozás, jók és gonoszok harca

- hiányérzet (Tiszta szívvel)

- elrejtőzés (nem én kiáltok) jelentéktelen apróságnak tekinti magát és vágy a tisztaságra

Művész pályafutása az alábbiak szerint alakult:

· Népiességgel kezdi a pályafutását => a népiesség egyszerűsége és közérthetűsége hat rá először (egyszerű gondolatok, érzelmek és ilyen témák

· Aratás: egy életképszerű jelenet, a munkafolyamat, az emberi mozdulatok, a közérzet és az örömmel végzett munka

· Éhség: csak esznek, esznek, nem beszélnek, esznek

· 1924. Szép nyári este van

§ Keretes költemény

§ Plakát arc = semmit nem lehet leolvasni róla

§ A hallgató és a szemlélő látószögéből nézzük

§ Először egy mozgalmas városi kép (igék segítségével fejezi ki a mozgalmat)

§ Az uniformizáltságot láttatja meg

§ Zajos világ részleteit mondja el

§ Városi nyüzsgés, emberek: plakátarcúak, munkások, zsebtolvajok, parasztok

§ A szegénység, a falu, a falusi szokások megörökítése

§ Disszonancia van a képben (ellentmondás)

· A nyugatosokat próbálja utánozni (Kosztolányit, Babitsot) és újszerű hangon is megszólal, ami már avantgarde körébe sorolható

· Szegény ember versek: Szegény ember szeretője, Szegény ember balladája:

§ A világ van a szegény ember vállán…

§ Leegyszerűsített népi szemlélet

§ A hatalom és a kiszolgáltatott, a jók és gonoszok harca

· 1923 Megfáradt ember

§ Néhány fáradt paraszt megy hazafelé (fizikai fáradtság)

§ Utána már csak a költőről szól.(fekszik)

§ Lecsapódott benne a panasz

§ Szonettszerű szerkesztés szabad szerkesztési elv alapján (egy álomszerű állapotot mutat be, utána a lírai én állapotát rögzíti (2. vsz.))

§ Harmattá vált benne a gond és a teher

§ Se férfi, se gyerek, se magyar, se testvér, csak megfáradt ember, aki itt hever

§ Hiány, kiábrándulás, panasz, elmagányosodás van benne

§ Jellegzetes József Attilai motívum: a makro és a mikrovilág összetartozása

§ A vers értelmezésekor az alábbiakat kell megvizsgálni:

Ø Konkrét, elvont

Ø Idő és időtlenség

Ø Külső, belső összetartozás

Ø Mozgás, mozdulatlanság

Ø Idő, Tér összefüggés

Ø Érték és értékhiány

Ø Látszat és valóság

Ø Lét és nem lét

· Egyik alapmotívuma a hiányérzet:

§ Gyermekkort és szépségét

§ Apa és anya hiánya

§ Otthon hiánya

§ Szerelem, méltó társ hiánya

§ Konkrét megélhetési forrás hiánya

· Ringató

§ Vágy a szerelemre és annak elmúlása

§ A hangzást tartja fontosnak

· 1922-29

· 1924 Nem én kiáltok (kötet és vers)

§ Föld dübörög => fenyegetettség, megőrült a sátán

§ El akar rejtőzni, amikor meghallja

§ Lírai én, aki nevébe beszél a költő

§ avantgarde hatás: expresszionizmus (szabad képzett társítás), kozmikusszemlélet (világmindenséghez való tartozás)

§ A világmindenség, az elrejtőzés, valamifajta félelem és a feloldódás vágya, együtt jelenik meg a költeményben

· 1929. Nincsen apám c. kötet

· 1925. Tiszta szívvel

§ => e miatt kizárták az egyetemről, aki ilyen verset ír, arra nem bízhatják a jövő nemzedék nevelését => a költő életében sorsdöntő, a rossz értelmezés miatt

§ A tiszta szívvel kifejezés egyfajta erkölcsi érzékenységet, tisztaságot akar kifejezni

§ 1. vsz. hiányol a költő apját, anyját, istent, hazát, bölcsőt, szemfedőt, csókot, szeretőt.(Látszólag megtagadja ezeket)

§ 2. vsz. jelenlegi léthelyzete: éhezés, szegénység, kilátástalanság

§ 3. vsz. a lázadás értelmetlen dacba fordul át

§ Mindent nékülöz a költő, ami az emberi életnek nélkülözhetetlen kelléke

§ Hiányt panaszol el, ami az értelmetlen megtorlást kiváltja, a cinizmus, a dacolás

§ Formailag: az érzelmi erőteljességet a versnek a nyelvtani szerkesztés is elősegíti. A nincsen állítmány mellé kapcsolatos, egymás mellé rendelt kifejezések és nyelvtani elemek kapcsolódnak

§ Dalformájú, az is hangsúlyozza, hogy páros rímek vannak benne

· 1928. Klárisok

§ Szerelem témaköre (Vágó Márta)

§ Konkrét életélményből született (Klárisok = korall színű nyakék)

§ Szabad asszociáció

§ A népiesség és a szürrealizmus (tudatalatti megnyilvánulása)

§ Groteszk képben kapcsolja össze a látványt és a gondolatát (szép és a rút kapcsolódik itt össze)

§ A 2. asszociáció az 1.-nek szinte párhuzamos megfelelője (aranyöv – kenderkötél)

§ a 3. A láb, folyóvíz, jegenye

§ A vers valószínűleg nem boldog emberi kapcsolatot rögzít a szürrealizmus jegyében, nem jelenik meg a fej, csak a költő által elsőként megragadó öltözék testrészek

§ Valamiféle elmúlás (gyökerek)

· A megfáradt ember

§ Először fizikai fáradságot rögzít majd lelki fáradságot ír le

§ Nem érzi, hogy tartozna valahová, hiányérzet: önmagát nem tudta más mellé érezni, magány (társas)

· 1927-1928 Medáliák

§ A művészi én és a világ viszonya

§ Medália = emléktárgyat vagy fényképet rejtő tokocska

§ Medáliának annyi köze van a költeményhez, hogy a 23 éves költő emlékeit miniatűr képekben, versmedáliákban mondja el nekünk

§ 23 strófából áll, 23 király és 23 kölyök szerepel benne

§ Ezek versciklusokból állnak, ezek a ciklusok (11db) 2 darab strófából állnak kivéve az utolsót, ami 1 strófás

§ 4 ütemű felező tízesekből áll (magyaros versforma)

§ Költő a mondatok szerkesztésekor nem követi a minden napi logika szabályait, hanem gyakran távoli asszociáció

§ Költő a mesék, a mítoszok világába kalandozik az egyes ciklusokban

§ A lélek sejtelmes mélységeiről beszél

§ Egyes részekben Én és a világ viszonya jelenik meg, a reménytelenség az élet törékenysége a bizonytalanság érzése áthatja az egész verset

§ 2. és 9. ciklus beszél főként erről, a nyomor a társadalomban tapasztalható rossz, gonosz képei

§ 2. Fagy, dér, hideg tompa; tó = befagyott; természetnek van kiszolgáltatva az ember szegénysége

§ 9. Szegénység ; liliom a tisztaság, szűziesség jelképe; bab szegénység jelképe; nincs lakása, nincs ennivalója, kiszolgáltatott és szegény

§ 7. Ciklus meztéláb = szegénység, de nem pont ezt jelenti, hanem munkára utal

§ Útkeresés, bizakodás együttérzés motívuma 4. 6. 7. 10. Ciklusokban

§ 4. Pozitív gondolatok (életet visz a meredtségbe); gomb = összetartozás elválás motívuma; cselédlány akkor sír, ha szerelmi bánata van => költő szerelemre, szeretetre vágyik

§ A lírai én, átéli a kiszolgáltatottságot (2. lyukas nadrág, 9. Éhes vagyok) él benne vágy a szeretettre, a kiútkeresésre (4)

§ Számot vett a sorssal és a költői hivatással (3. 5. 6. 7. 8.)

§ 5. Szembenéz a halálla; jáspis = drágakő; számvetés a külső és belső világ, az álmok és a valóság asszociációs összekapcsolása van a versben

§ 11. Ciklus a királyoknak már leáldozóban van a gazdagságuk, de a kölykök előtt még az élet (sárgadinnye értékesebb) hold és a nap, az elmúlás, elfogyás jelképe (nap- új élt, derű).Saját korát szemléli visszafelé