Nagy László

Nagy László költészete

1925-ben született Felsőiszkázon. Apja, Nagy Béla, édesanyja Vas Erzsébet. Édesapja elismert gazda, bíró. 4-en vannak testvérek, Ágh István is költő lesz.

A költő lelki állapotára jellemző volt, hogy a olyan oldalakon, ahol az ő életéből készültek tételek szívesen rányomott egy az oldalon lévő reklámra, ha már annyit dolgozott vele a tétel írója. nem volt az vírusos sem, csak egy két tallért kapott érte! ;)

Mozgékony, élénk gyerek volt, de 1935-ben csontvelőgyulladást kapott, megműtötték, de nem sikerült, így élete végéig járógépe volt.

Ezért szülei iskoláztatták, így először Pápán tanult, hamar kitűnt, írt verseket és jól rajzolt. Ezért a II. világháborút követően az Ipaművészetire, majd a képzőművészetire járt. Majd bölcsészkarra járt: magyar-filozófia-szociológia. Már főiskolás évei alatt jelennek meg versei a Valóság című folyóiratban, és eldönti, hogy költő lesz.

1949-ben Bulgáriába küldik, célja: megtanulni a bolgár nyelvet és a fordítás. A nyelvet a népköltészeten keresztül tanulja meg, így megismeri a bolgár és magyar népköltészetet is.

Mikor hazatér, szembesül a Rákosi rendszer viszonyaival, szembefordul a korábbi költő sematizmussal (mintára készülő versek). Új kötetei új költészetet tükröznek ( Nap jegyese, Vasárnap gyönyöre).

1952-ben megnősül, elveszi Szécsi Margitot (költőnő), 1956-ban újabb válságot él át, felülvizsgálja korábbi polgári nézeteit, a hivatalos irodalompolitika mellőzi, így fordításból él. Délszláv költőket fordít; Lorca, D. Thomas.

1959-ben az ÉS szerkesztője lesz (Élet és Irodalom) egészen haláláig. 1965-ben jelenhet meg új verses kötete (Himnusz minden időben). Ez meghatározza a népszerűséget Magyarországon, Kossuth-díjat kap; újabb kötetei: Versben bujdosó; Jönnek a harangok értem.

1978-ban hal meg.

Csodafiú-szarvas

Korai verseire jellemző, hogy mivel lassan beérő költő, így korai verseit gyakran átigazítja, ilyen pl. a Csodafiú-szarvas. A vers alapja a regölés (népszokás; ősi pogány szokás; jókívánságokkal látják el a házat), ezekben mindig megjelenik a csodaszarvas, melynek agancsán gyertyák gyúlnak (tűz, élet jelképe).

A versben van nézőpont váltás.

1. versszak: elbeszélő

2. versszak: szarvas

3. versszak: szarvas

4. versszak: elbeszélő

Keretes szerkezetű.

A csodafiú-szarvas megszólalása vallomás. Történettel konstrukálható: egyedül van, szabadon, de a küzdelmes lét is megjelenik. A küzdelemnek nincs értelme. A csodafiú-szarvas jelkép: a férfi, az ember jelképe.

Az emberi lét hiábavalóságáról szól a vallomás, mert szükségszerűen bukás a vége.

1. versszak: születés; 4. versszak: elmúlás, halál à ellentét

Az utolsó versszak módosítja a vallomást: önfeláldozás (Krisztus); a passió, az önfeláldozást viszi bele a költő à nem biztos, hogy a küzdelem hiábavaló, mert a halállal nem ér véget.

Pogány, keresztény mítoszkör összekapcsolódik

(népköltészet)

Nagy László 1952-ben tér haza Bulgáriából, korábbi költészetét átalakítja: polifonikus lesz a költészete és visszatér a szimbólumokhoz, megteremti a látomásos-szimbolikus-mítoszi költészetet. Ennek az alapja a folklór, a népi hagyomány, jellemzője a bartóki jelleg: keveri a magyarságot az európaisággal, a műköltészetet a népköltészettel, az ősit a modernnel. Támaszkodik Adyra és József Attilára.

Ennek a típusú költészetnek egyik letisztultabb darabja a Himnusz minden időben.

Himnusz minden időben

Műfaja: óda; planctus=Mária himnusz ill. litánia, amire emlékeztet. Versszakok felépítése hasonló: refrén (2 kis eltérés: 1. és utolsó versszak); asszonánc (ugyanazok a magánhangzók); elején a nőről tesz egy állítást.

Szerkezete:

1-2. versszak: még nincs konfliktus, csupa pozitív dolgok emel ki.

3.-7. versszak: negatív dolgok, problémák megjelenése. A nő szerepe, hogy ezeken átsegítse. siralomvölgy, dutyi, set, hazátlanság, nyomorúság, béta-sugár

dutyi, béta-sugár: a jelenre utalnak, haladásból fakadó problémák.

A világ disszonáns; a túlélést a nő segíti: csillag, aki bepillant a dutyiba.

8.-9. versszak: konkrétan megjelenik a társ

10.-12. versszak: a vers középpontjába a könyörgő személy kerül; hősi, heroikus tettre készül; nem tudjuk, hogy konkrétan miért akar küzdeni; a küzdelemben a nőnek is szerepe van, ő segíti a győzelemhez; a külvilág bántalmai és a belső bizonytalanság ellen is segít.

Zárás: béke képe: galambok búgnak.

József Attila!

Himnikus hangvételű, a nagy elődhöz szól. Kiemeli a többiek közül József Attilát, szinte különlegessé teszi, mint egy vértanút, szentet.

Megszólítja József Attilát, de ars poetica is egyben. Önmaga számára is megfogalmazza a költészet mibenlétét.

A kérdések felkiáltó mondatokká válnak: Érdemes volt-e?

A szenvedésnek, áldozatnak volt-e értelme?

József Attila életét szenvedésnek mutatja be: nem becsülték meg. Ennek ellenére tette azt, amit kell. Ő költő és gondolkodó egyben. A környezet ezért fogadja el nehezebben; ez kifejező eszközök: - „ki” igekötő

- tagadószavas alakok

- fosztóképzős alakok

- kifosztottságra utaló szavak

Kérést fogalmaz meg: adjon reményt, hogy tovább folytathassa. Olyanhoz fordul, akivel úgy érzi, hogy hasonló a sorsuk. Nem csak, mint költő jelenik meg J.A., hanem embertípusként is: szembeszáll mindennel. De nem ez a lényeg. Képi világában is J.A.-t idézi.

Ki viszi át a szerelmet

Nagy László legismertebb verse, ars poetica jellegű. 14 sorból áll. Kérdésekre épül, csattanóval zárul. Minden mondta egy képi egység.

Szerkezete: a kérdésekig mindegyik mondatnak van egy időhatározói alárendelt mellékmondata: „Létem, ha végleg lemerült.”

A 11. sorban megismétli, a kérdő mondatok pedig felkiáltó mondatokká válnak.

- tücsök és hangja ; a művész, a kötő toposza

tücsök=művész, hang=átlag ember

ki fog verseket írni?

- ki ad reményt, ki változtatja meg a világot?

Krisztus, szerepvállalás, megváltódás

- külvilág megváltoztatása

sziklaàlágy hantú mező, termővé teszi a világot. Világot formál és teremt.

- ki rettenti s keselyűt? Ki száll szembe a halálla? Ki száll szembe a hatalommal?

- ki adja vissza a hitet és a humánumot?

- ki viszi át a szerelmet?

szerelem= minden emberi érték szimbóluma; jelképpé válik: minden pozitív érték jelképévé

A költő feladata: őrizni az értékeket és teremteni. Ez egy szinte lehetetlen szerepvállalás. Ezekkel akár a halál is legyőzhetővé válik.