Németh László

A regényíró Németh László

Németh László a XX. század közepén alkotott. A Nyugat második nemzedékének tagja.

Jelentős, mint pedagógus, példaképe Apáczai Csere János. A különböző tantárgyak szintézisére törekedett (összevonta). Ezenkívül figyelembe vette a diákok képességeit, ezt differenciálásnak nevezik.

Regényei, legfőbb művei:

Írt regényeket: Iszony, Gyász, Égető Eszter, Bűn

Írt drámákat: Galilei, Apáczai, A két Bojai

És esszéket is írt.

Németh László regényeinek hősei nőalakok, a női lélekkel foglalkozik. Mindegyik nő valamilyen típust testesít meg. Leghíresebb nőalakjai: Égető Eszter, Kárász Nelli, Kurátor Zsófi (Gyász).

Iszony

A regény keletkezési körülményei:

1942-ben kezdi el írni a regényt és folytatásokban jelenik meg Móricz Zsigmond lapjában, a Kelet Népében. Majd a háború miatt abbahagyja az írást-szünetelteti. '47-ben fejezi be a 2. és a 3. részt.

A cím értelmezése:

A cím egy életérzést, az elidegenedés érzését fejezi ki. És ezt Nelli érzi: „A lelkem nem tudott elegyedni a világgal.”-ez a mondat mutatja be legszélesebb körben azt az iszonyt, amit a főhős érzett.

Műfaja:*

Tudatregény: az eseményeket a szereplő tudatán átszűrve ismerjük meg, így nem csak a történéseket, hanem az elbeszélő tudatának működését is megismerjük.

A regény témája:

Szerkezetileg három részre van osztva:

I.Az esküvőig:

Egy bálban a főszereplő, Nelli megismerkedik a két Takaró fiúval. Egyikőjük, Sanyi gyakran meglátogatja, mert megakarja hódítani, de Nellit hidegen hagyja a közeledés. De egy idő után mindenki leendő házasokként figyelte őket. Ezért a főszereplő úgy dönt, hogy véget vet ennek az egésznek. De édesapja halála után nem tudja megtenni és feleségül megy Sanyihoz.

Azért nem teheti meg, hogy nem megy hozzá, mert ebben az időben a nők helyzete kiszolgáltatott volt és miután meghalt a családfő, kénytelen megtenni ezt a lépést.

I.A házasság története:

Nelli azonban a házasság után is ugyanúgy viszonyul Sanyihoz. Nelliék tanyáján élnek és a légkör elég feszült. Ezt nem bírja tovább Nelli édesanyja, ezért elköltözik a nővéréhez.

Időközben Nellinek kislánya születik (Zsuzsi), de ez sem hoz boldogságot Nelli számára. Apósa halála után pedig be kell költöznie a faluba. Nelli nem bírja leküzdeni emberidegenségét; és állandó társasági élet folyik náluk. Ráadásul Jókuti doktor kiszemelte magának a főhősnőt. Így Nelli egyre jobban elhúzódik a társaságtól és nő a feszültség közte és Sanyi között. Majd egy idő után már nem bírja tovább és Cencre szökik anyjához. De ott sem találja a helyét és a munkába temetkezik.

Egy idő után eljön érte Sanyi, hogy hazahívja halálos ágyán fekvő anyósához, mire Nelli beadja a derekát. A temetés után Sanyival marad, mivel megrendíti az ő és a birtok züllése. Egy éjszaka a férfi szerelmeskedni akar Nellivel, de az asszony annyira irtózik, hogy akaratlanul férje halálát okozza.

I.A történet vége:

Nelli Jókúti doktort hívja ki, aki Sanyi betegségének következményeként állítja be a történteket. Amikor a doktor zsarolni próbálja, ellenáll, de belül még sokáig küszködik a történtekkel.

Majd visszamegy Cencre, és a ferencesi nővérek közé áll ápolónőnek. Majd rájön, hogy ő is képes mindenre, amire más alkalmas, csak eddig nem tudott elegyedni a világgal. A mű végére megbékél önmagával. (Nellinek az lett volna a legjobb, ha nem megy férjhez, nem születik gyereke, vagy apácának megy. Rosszul választott. Nem ismeri magát annyira, hogy jó sorsost válasszon. )

Szereplők:

Kárász Nelli és Takaró Sanyi a két főszereplő. Ellentétpárokkal jellemezhetőek. De ez nem jelenti azt, hogy egyikük negatív másikuk pozitív figura. A környezet számára Sanyi a pozitív.

Nelli Sanyi

befelé forduló társágkedvelő

másokat elutasító másokat elfogadó

nem érdekli mások véleménye mindenkinek meg akar felelni

növényi természetű ragadozó természetű

(elszigetelődésre vágyik) (mindent meg akar szerezni)

nem tud szeretetet adni és elfogadni tud szeretetet adni és elfogadni

Nellinek nincs bűntudata, mert már attól is elidegenedik. Különleges, öntörvényű személy: saját szabályai, értékrendje szerint él. Ezért nem tud a házasságban sem élni, amibe csak belesodródik.

A regény síkjai:

Lélektani sík: ilyen értelemben a regény a női lélek rajza.

Társadalmi sík: ami a magyar társadalmat mutatja be a két világháború között.

Mitikus sík: A regény Németh László görögös korszakában keletkezett, ekkor az író görög mítoszokat dolgozott fel és ezekben keresi az örök emberi magatartásokat. Az Iszony az Artemisz mítosz feldolgozása. Artemisz a vadászat istennője a görög mitológiában. Ő egy szűz istennő. Soha nem keveredik szerelmi viszonyba és soha nem engedi, hogy bárki megsértse nőiességét. Artemiszt azonban fürdőzés közben meglesi Akthon. Ezért Artemisz szarvassá változtatta és széttépette a kutyáival. Megbüntette azért, mert megsértette a különállóságát, a szentségét.

Valami hasonló történik a regényben is: Sanyi túl közel kerül Nellihez, megsérti a különállóságát, személyiségét, megsejti a titkát.

A regény elbeszélésmódja:

Kárász Nelli az emlékeit idézi a regényben, így egyszerre szereplő, átélő és elbeszélő. Az elbeszélés egyszerre személyes és tárgyilagos.

*Ez egy ún. énregény. Az elbeszélés E/1-es, az elbeszélő saját sorsának alakulását meséli el.

A regény ezenkívül analitikus (valami visszafelé dolgozik). Utólag mondja el az eseményeket.