Kosztolányi prózái

Kosztolányi Dezső prózája

Kosztolányi a XX. Század első felében alkotott. A Nyugat első nemzedékének a tagja.

A költő lelki állapotára jellemző volt, hogy a olyan oldalakon, ahol az ő életéből készültek tételek szívesen rányomott egy az oldalon lévő reklámra, ha már annyit dolgozott vele a tétel írója. nem volt az vírusos sem, csak egy két tallért kapott érte! ;)

Esti Kornél ciklus

Esti Kornél figurája a ’20-as években születik, aztán egyre nagyobb szerepet kap Kosztolányi prózájában. Verset is ír Esti Kornél éneke címen, majd 1933-ban az Esti Kornél novellákat egybeszerkeszti és elbeszélés kötetként adja ki.

A műben szereplő Esti Kornél a költő v. író alteregója (hasonmása); az író másik énje. Az ilyen alteregó szerepeltetése gyakori a magyar irodalomban. Általában az író rossz énjét képviseli. Kosztolányinál azonban nem mondható, hogy Esti Kornél az író rosszabbik énje.

Tizennyolcadik fejezet

Allegóriára épül: a villamosút az életút allegóriája. A villamosút állomásai az életút 1-1 állomása.

Tartalma: az élet irgalmatlan tülekedés, a tömeg és az emberek kegyetlenek, vicsorító vadállatok. A szépség és a boldogság ritka pillanat, s mire a helyünket végre kiverekedjük, a villamos a végállomáshoz ér, vagyis meghalunk.

Kosztolányi a ’20-as évektől kezd regényeket írni, miután elfordul a politikától. Jelentősek:

Nero, a véres költő; Aranysárkány; Pacsirta; Édes Anna

Édes Anna

A regény alapötlete az író felesége szerint, miszerint a tökéletes cseléd megöli gazdáit, tőle származik és Kosztolányinak annyira megtetszik, hogy már másnap hozzálát az íráshoz. Azt, hogy a főhőst kiről mintázza az író, nem lehet tudni. Többféle elgondolás létezik, de az bizonyos, hogy élő személyről mintázza. A regényt először a Nyugat közli folytatásokban 1926-tól.

A regény kezdése 1919. júl. 31., a kommunizmus bukásának ideje. A befejezés 1922 ősze. Az elbeszélés üteme változó. Ez az időszak egy rendkívül sűrű időszak a magyar történelemben. (őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, román-cseh-szlovák támadásàromán megszállásàromán kivonulás)

Ezek az események erőteljesen befolyásolják Kosztolányi életét is. Az őszirózsás forradalmat üdvözli és szerepet játszik a kommünben is, tagja az írói direktóriumnak. A Tanácsköztársaság után Trianonnal családja a határon kívülre kerül. )

A regény 20 fejezetből áll. A Rituale Romanummal kezdődik. Ez egy halottas könyv részlete; a halottakért való könyörgés a témája. Ez meghatározza a regéyn alaphangulatát.

Ezt követi a 20 fejezet. A regényt lehet aszerint tagolni, hogy Anna életútját vesszük alapul.

1. Az első 6 fejezetben nem jelenik meg, csak beszélnek róla.
2. 7.-10. fejezet: Anna beilleszkedése
3. 11.-14. fejezet: Jancsi szerelem
4. 15.-18. fejezet: menekülési lehetőség
5. 19.-20. fejezet: ítélethozatal, bírósági tárgyalás, befejezés

A gyilkosság elkövetése váratlan, nincs közvetlen kiváltó oka. Moviszter azt mondja, hogy gépként bántak vele (Annával). Nem kezelték emberségesen.

„Nincs emberiség. Csak Péter és Pál van.” Az emberiségen nem lehet segíteni, csak az embereken. Mindenki szeret az emberiségre hivatkozni. Ezt hozza fel Moviszter is: Vizyék nem emberként bántak Annával.

Kosztolányi tanulmányozza Freudot. Annából is az ösztönök törnek elő. Látszólag indokolatlanul követi el tettét: a belső elfojtottság, feszültség tör elő.

Másfajta szerkezeti felosztás:

1. fejezet: Kun Béla elrepül (legenda)

10. fejezet: legenda Annáról

20. fejezet: legenda Kosztolányiról (párbeszéd egy zöldkerítéses ház előtt)

Ez a 3 alappillér.

A regény alapkérdései: Mi a valóság: Mennyire ismrehetjük meg a valóságot?

A regény mondanivalója, hogy sem egy adott kor, sem egy ember nem ismerhető meg igazán, hiszen csak szóbeszédekkel rendelkezünk. Nincs pontos ismeretünk a legendákban szereplő személyekről, eseményekről. A valóság és a történelem mindig viszonylagos.

A „csngettyűszó” arra figyelmeztet, hogy az ember hogyan viselkedik egy adott történelmi időben.

Szereplők:

- értékemberek: Édes Anna és Moviszter; mindketten szeretetre vágynak és a szeretet a számukra a legfontosabb

- érdekemberek: Vizy, Vizyné, Jancsi, Ficsor, Tatár, Druma

Jellemek:

Édes Anna: Befolyásolható, mert nem megy férjhez Vizyné hisztije miatt; és mert Ficsor nyomására megy Vizyékhez. Szorgalmas. Becsületes, megbízható, mert nem lop, amikor Vizyné csapdát állít; mert egyedül hagyták a lakásban és rendesen végzi a feladatait. Érzékeny, nem tűri a durvaságot. Befeleforduló.

Vizyné: Önző, csak magával foglalkozik. Nagyzoló, dicskszik Annával. Fontos neki a társadalmi helyzet, a cseléd, a tulajdon.

Vizy: Megalkuvó, mindi az adott helyzethez idomul. Gyáva, nem becsületes, csalja a feleségét. A pozíció fontos neki, a politikai rang. Hatalommániás.

Jancsi: Szeleburdi (késés), léha, mert nem megy dolgozni, mikor Vizyék Egerbe utaznak. Elkényeztetett, jó kiállású, önző (csak kihasználja Annát), élvhajhász.

Ficsor: Kétszínű (csengős jelenet; Annát dicséri, de ellene vall a tárgyaláson). Jellemtelen, szegény (csak házmester), Célja: hogy megszilárdítsa a helyét és jól meg tudjon élni.

Moviszter: Visszahúzódó, magánakvaló. Megértő, emberséges: védi Annát. Jó észjárású: piskótás jelenet. Tehetetlen, de mégis harcol. Ő a legemberibb.

Értelmezési lehetőségek:

- történelmi helyzetnek való kiszolgáltatottság

- cseléd-gazda vizsony

- érdekek-értékek

- emberségesség-embertelenség