Shakespeare: Rómeó és Júlia

Shakespeare: Rómeó és Júlia

Műfaja: lírai tragédia; több okból

A költő lelki állapotára jellemző volt, hogy a olyan oldalakon, ahol az ő életéből készültek tételek szívesen rányomott egy az oldalon lévő reklámra, ha már annyit dolgozott vele a tétel írója. nem volt az vírusos sem, csak egy két tallért kapott érte! ;)

1. a tragédia nem a konfliktusokból adódik, hanem a véltelenek sorozatából
2. Rómeó és Júéia szeelme a trubadúr lírát idézi és a nyelve is lírai nyelv, gyakran szonett formában társalognak a szerelmesek

Előzményei:

A történet ismert volt már Shakespeare életében. Dante Isteni színjátékában szerepelt már a két család (Montecchi és Capeletti), akik a Purgatóriumba kerülnek, mert állandóan vitatkoznak.

Matteo Bandello műve a másik fontos előzmény, aki Rómeó és Giulietta címen ír novellát, tehát Shakespeare egy ismert történetet dolgoz fel és állít színpadra.

Elemzés:

Ez a mű az angol reneszánsz első olyan tragédiája, aminek a szerelem áll a középpontjában. Rómeó és Júlia boldogságukat védi, s ezt a környezetük megsemmisíti. A főszereplők tragikus hősök, de nem olyan értelemben , mint Antigoné, mert ők nem átlagon felüli emberek, akik végsőkig ragaszkodnak az elveikhez és így buknak el; hanem egy lobbanékony fiatalember és egy házasságról álmodozó 14 éves kislány. A szenvedély emeli őket tragikus hőssé.

A két főszereplő több megnyilatkozása is a halálos véget jósolja meg. A Capuleték bális estéjére induló Rómeó így sóhajt fel (mikor még nem ismeri Júliát):

„…egyszerre sejti lelkem,

Hogy a Sors, mely a csillagokban csüng még,

Az éji bálon kezdi meg komor

Szörnyű futását és unt életem,

Mit a mellembe zárok itt, gonosz

Csellel korhalálba kergeti. „

A mű egészén végig vonul a szerelem és a halál összefonódása. A szerelmesek maguk rohannak a halálba, nem menekülnek előle. Shakespeare olyan világot ábrázolt, ami halálra ítéli a szerelmet.

A végzetszerűség leginkább a két család közötti harcban, gyűlölködésben ölt testet. Az egyik oldalon a szülői önkény uralkodik, a másik oldalon megjelenik már az új erkölcs, a reneszánsz rend az érzelmek szabadságával.

A két család ősi viszálya már békévé szelídült, csak Tybalt veszi komolyan a gyűlölködést.

Az expozíció két szolga tréfás kötözködésével indul, ami hirtelen átcsap egy tömegverekedésbe (Tybalt és Benvolio párbaja; majd a polgárok is egymásnak esnek). Majd a herceg lép közbe.

Capuleték bálján Júlia apja dicséri Rómeót, elismeréssel beszél róla és rendre utasítja Tybaltot, de másnap már két áldozata lesz az ősi haragnak: Mercutio, aki haldokolva megátkozza mind a két családot, és Tybalt. Ez bosszúra ösztönzi Capuletet.

Capulet elvben az újat támogatja, Parissal való első beszélgetésében is a szabad párválasztást hangoztatja, de mikor lánya visszautasítja a házasságot Parissal, dührohamot kap és az érdekházasság napját is eggyel előrébb hozza.

Ez a kettősség érvényes Parisra is. Őszintén szereti Júliát, kétségbe ejti váratlan halála, de nem jut eszébe, hogy a szerelemről Júliával beszéljen, csak a háta mögött egyezkedik a szülőkkel.

A dajka segíti a fiatalok őszinte, tiszta szerelmét, de támogatja a Parissal való házasságot.

A másik oldalon áll a két fiatal szerelmes : ők az új, reneszánsz erkölcsi rend és a szabadságvágy hordozói.

A műben nem korlátolt öregek és másképpen gondolkozó fiatalok kerülnek egymással szembe, hanem két különböző világfelfogás csap össze.

A báli éjszakán kezdődik a két fiatal szerelme- ez a bonyodalom kezdete- és innentől minden gondolatuk a régi rend tagadása. A bálon tehát nem Júlia és Paris találnak egymásra, hanem Júlia és Rómeó. Mikor rájönnek, hogy az ellenséges két család tagjai, egy pillanatra megdöbbennek az előttük álló akadálytól, de szerelmük mindent elsöpör. Házasságra akarnak lépni. Másnapi titkos esküvőjük számukra végleg megsemmisítette az ősi viszályt. A házasság azonban titokban marad. Engedélyt a szülőktől nem kértek, és ez Lőrinc barátnak sem jutott eszébe; azt remélte, hogy a kész helyzettel talán majd megbarátkozik a két család.

A dráma fordulópontján (tetőpont) a küzdelem felerősödését hozza Mercutio és Tybalt halála. Rómeó nem csak felesége rokonát ölte meg, hanem szembekerült a hercegi paranccsal is. Száműzetéssel sújtották.

Júlia a helyzet ellentmondásosságát Rómeó szép külsejének és gonosz lelkének ellentéteként éli át.

A fiatal szerelmesek hajnali búcsúzása után megkezdődik a félreértések és tévedések tragédiához vezető sorozata, felgyorsulnak az események. Rómeó Mantovába menekülése után Júlia kerül a dráma középpontjába. Egyedül kell döntenie a jövendő sorsa felől. Két fajta hűség csap össze benne: a család iránti hűség, és a férj iránti hűség. Vállalja tette következményeit.

A cselekmény két szálon fut tovább. Júliát apja megtagadja, anyja nem érti, a dajka, titkának tudója hátat fordít neki. Száműzött férjét siratja és azt hiszik, hogy Tybaltért zokog. Asszony és férjhez akarják adni. A házasság megtagadását a szülői tekintély elleni lázadásnak minősítik. Majd azt színleli, hogy belemegy a Parissal való házasságba. Júlia 42 órás „halálra” készül, a család pedig esküvőre. Él még, de halottnak hiszik és kriptasírba zárják. Halottnak hiszi a visszatérő Rómeó is, és végez magával. Majd mikor Júlia felébred és látja, hogy férje halott, ő is végez magával.

Ez a tragédia megszünteti a két család közti ősi viszálykodást. A végső jelenetben helyre áll a rend, de ezért borzalmas árat kellett fizetniük.

öregek		fiatalok
Tybalt	Dajka	Rómeó
Paris	Lőrinc barát	Mercutio
Capulet	Herceg	Benvolio
Capuletné
Montague/né

A szereplők 2 nagy csoportra oszthatók: fiatalok és öregek. Az öregek képviselik a (régi) középkort, a fiatalok az új reneszánszt. A mű alapkonfliktusa a fiatalok és az öregek között van. A fiataloknak a szerelem és a szabadság a fontos.

Rómeó: a szerelem a legfontosabb, mert meghal Júliáért

Mercutio: kiáll a barátaiért, bátor, humoros; a darab kulcsszereplője, az ő halála indítja el a tragédiát

Tybalt: beképzelt, vakmerő, meggondolatlan, nem becsületes, erős, jó vívó

Dajka: segítőkész, Júlia érdekeit tartja szem előtt, szókimondó, támogatja a szerelmeseket

Lőrinc barát: segítőkész, béketeremtő, önfeláldozó

Capulet család élete:

Az apa és az anya is keveset beszél Júliával, ha beszélnek, akkor is a házasságról. Júlia háta mögött döntenek; nem kérik ki a véleményét.

Apa+Júlia: 3. felvonás, 5. szín: Capulet azzal fenyegetőzik, hogy kitagadja, ha nem megy feleségül Parishoz

Júlia jelleme változik. Eleinte szófogadó, később pedig ellenkezik.

Dajka: Eleinte támogatja a szerelmeseket, később (a száműzés után) csak Júlia érdekeit tartja szem előtt és azt mondja, hogy menjen hozzá Parishoz

Lőrinc barát: nem változik