A homéroszi eposzok

A homéroszi eposzok

Homéroszi kérdés

Homéroszról keveset tudunk. Kr.e.8. században élő énekmondó lehetett, aki a vidéket járta és valószínűleg vak volt. Nem tudjuk, hogy hol született. Kr.e. 4. században alexandriai tudósok felvetették, hogy valószínűleg az Iliász és az Odüsszeia szerzője nem ugyanaz, vagy ha mégis, akkor az Iliászt a fiatal, az Odüsszeiát az idős Homérosz írta. Ezt a művekkel bizonyítják. A két műnek eltérő a szerkezete és az életfelfogása.

Több nézet alakult ki:

- Az Iliász, az Odüsszeia egybeszerkesztett művek: az önálló dalnokok munkáját egy szerző egybe szerkeszti

- A 2 eposz szerzője nem ugyanaz, kb. egy emberöltő lehetett köztük és az Odüsszeia szerzője azért nevezi magát Homérosznak, mert addigra a név fogalommá vált.

Homérosz írt himnuszokat és egy komikus eposzt is: Békaegérharc

Trójai mondakör

Ezen alapszik Iliász, Odüsszeia.

Bonyodalmai két isteni násszal kezdődnek.

- Thétisz és Péleusz házassága: Thétisz azt a jóslatot kapja, hogy fia hatalmasabb lesz apjánál, ezért Zeusz földi királyhoz adja Thétiszt. Fia: Akhilleusz. Thétisz megfürdeti fiát az élet vizében, így sebezhetetlen lesz, kivéve a sarkát.

- Léda és Zeusz házassága: Zeusz elcsábítja hattyú alakjában Lédát. Léda két tojást szül: Heléna és Klütaimnésztra. Heléna lesz felesége Meneláosznak, Klütaimnésztra pedig Agamemnonnak (ő gyerekeik: Elektra és Oresztész).

Háborút kiváltó ok:

Péleusz és Thétisz esküvőjére minden istent meghívnak, kivéve Erist, a viszály istennőjét. Ezért ő begurít az ünneplők közé egy aranyalmát azzal a felirattal, hogy a legszebbnek. Héra, Aphrodité és Athéné összevesznek az almán. A 3 nő Parist kéri fel döntőbírának. Héra gazdagságot ígér, Athéné bölcsességet, Aphrodité pedig a legszebb asszony szerelmét. Paris Aphroditét választja.

Aphrodité segít megszöktetni Helénát Trójából. A háború kiváltó oka egy nő a monda szerint. Valójában azonban a cél a fosztogatás volt. Az eposz emléket állít annak az időszaknak, amikor az akháj poliszok állandó harcban álltak egymással és fosztogattak.

Trója ókori neve Ilion.

Iliász

Kb. i.e. 8. században keletkezett. A trójai háború befejezése után 500 évvel. 24 énekből áll. A Trója elleni küzdelem rövid szakaszát, 52 nap eseményét emeli ki a 10 évből. A többi időszakra csak utalás van. Az elején található a segélykérés és a témamegjelölés.

Az Iliász központi témája: Apollón a Tróját ostromló görögökre nagyon megharagudott, mert a fővezér, Agamennon megsértette egyik papját. Elrabolta lányát és rabszolgaként tartotta fogva. Apollón bosszúból dögvészt küldött a görögökre. Az apa váltságdíjjal próbálta meg kiváltani lányát, de Agamennon hajthatatlan volt. Apollón gyűlésbe hívta a népet és mindenki próbálta jobb belátásra bírni Agamennont. Ennek az lett az eredménye, hogy Akhilleusz szeretett rabnőjét, Briszéiszt is elrabolta. Akhilleusz megtagadta a további harcokat.

Thétisz közben járt Zeusznál, hogy büntesse meg a görögöket. Zeusz rossz tanácsot ad Agamennonnak. Mindenki készül a harca kivéve Akhilleuszt. A csata érdekes jelenete, amikor Menelaosz szembekrül Parissal. Paris megfutamodik, akit Hektor ezért megszid. Paris felajánlja, hogy megküzd Menelaosszal. Paris dárdája nem talál, amikor Menlaosz következik, Aphrodité ködbe burkolja és elrabolja Menelaosz elől Parist. Egy trójai nyilát Menelaoszra irányítj, az istenek úgy döntenek, hogy Trójának el kell pusztulnia. Az emberek az istenek fölé kerekednek erkölcsben. Hektor buzdítja tovább a harcra a trójaiakat. Ő maga is készülődik. Mielőtt megkezdené a harcot, felkeresi feleségét és kisfiát, hogy elbúcsúzzon tőlük.

A görögök sorsot húznak, hogy ki vívjon meg Hektorral. A választás Aiászra esett, megvívtak, de az istenek egyiküket sem segítik diadalra. Zeusz megtiltja az isteneknek, hogy beavatkozzanak és úgy dönt, hogy hagyja győzni a trójaiakat mindaddig, míg Akhilleusz nem hajlandó felvenni a harcokat. Görög veszteségek. Héra ráveszi Poszeidont, hogy segítse a görögöket, amíg Zeusz alszik. Hektort Apollón védi. (Mindig előtte megy a harcban.) Akhilleusz barátja volt Patroklosz. Rá akarta venni, hogy induljon a harcokban, de Akhilleusz Ptrokloszt küldi maga helyett harcolni. Hektor Patroklosz szembekerül egymással. Apollón beavatkozik. Patroklosz meghal. Hektor tudja, hogy ő is meg fog halni. Akhilleusz bosszút ígér barátjáért. Arra kéri anyját, hogy készítsen neki fegyverzetet: Akhilleusz pajzsa.

Zeusz újra összehívja az isteneket és engedélyezi a beavatkozást. Apollón Akhilleusz elé először Aineiászt állítja. Poszeidon elragadja Aineiászt, mert az istenek nem akarják, hogy a két ellenfél szembekerüljön egymással. A trójaiak menekülnek Akhilleusz elől. Szembekerül Akhilleusz és Hektor, Akhilleusz győz. Hektor arra kéri Akhilleuszt, hogy ne gyalázza meg holttestét, de Akhilleusz könyörtelen volt. Hektor testét kutyák elé veti, de Apollón és Aphrodité óvják a testét, olajjal kenegetik. Az istenek nem nézik jó szemmel Akhilleusz tettét, ezért Zeusz megparancsolja Thétisznek, hogy fékezze fiát. Priamosz pedig ajándékkal megy Akhilleusz elé és könyörög neki, hogy adja ki fia holttestét. Akhilleusz megenyhül, elrendeli a fegyverszünetet és Hektor rendes temetését.

Akhilleusz az Iliász főhőse. Isteni származású, bátor hős, de nem ez emeli a többi hős fölé, hanem a sors látásának és vállalásának tudatossága. Anyjától, Thétisztől tudta, hogy két emberi magatartás közül választhat:

1. ha itt marad Trója alatt harcolva, akkor nem térhet haza, meg kell halnia, de hírneve örökre fennmarad.
2. hazatérhet, sokáig élhet, de a hírneve nem fog sokáig fennmaradni.

Ő a hősi halállal megszerzendő hírnevet választotta. A Homérosz kori nemesség ideálja, embereszménye volt. Az eposz elején megsértették becsületét, tekintélyébe gázoltak. Így jogos volt felháborodása. Ez később önzéssé vált. Haragja túllépte a megengedett mértéket. Felmerülnek benne kétségek a harcos élet értelmével szemben. Fejlődő hős, a történet során jellem változáson megy keresztül. Megtörik bosszút áll Hektoron. Lelki megbékélés csak akkor következik be, amikor kiadja Priamosznak fia holttestét.

Akhilleusz pajzsa: ez az Iliász leghíresebb része; leírás a pajzsról. Különlegessége, hogy cselekményes, megelevenedik, egy mozgalmas világ bontakozik ki. Másik különlegessége, hogy békés jeleneteket mutat meg; tehát a háborúról szóló eposz a békéről is megemlékezik.

Odüsszeia

Trója eleste után a görög harcosok hazatérnek otthonukba, csak Odüsszeuszra várnak hiába hazájában, Ithakában. Ebben is érvényesül az „in media res” kezdés. 24 énekből áll, 40 nap eseményét írja le. Ennyi idő telik el a cselekmény megindulása és befejeződése között. A múltra és a jövőre csak célzások vannak, a múlt nagyobb szerepet kap: részletes visszatekintő, elbeszélések vannak benne.

Két szálon, egy időben indul a cselekmény.

Segélykérés, témamegjelölés:

Egyetlen férfit állít a középpontba, aki a trójai háborúban harcolt, a megismerés vágya hajtotta, sok kalandban volt része, több társával indul el, csak Odüsszeusz jut haza, pedig az volt a célja, hogy megmentse társait, de ők nem hallgattak rá.

I.-IV. ének:

Az istenek gyűlésén Athéné azt javasolja, hogy Odüsszeusz térjen haza; az istenek egyetértenek. Jelen időben játszódik, helyszíne Ithaka. Odüsszeusz felesége, Pénelopé, fia, Télemakhosz. Athéné felkeresi Télemakhoszt Mentész képében, hogy megvigye a hírt, hogy apja él. Télemakhosz elpanaszolja, hogy anyját kérők ostromolják. Mentész azt tanácsolja, hogy vegyen egy 20 evezős bárkát és menjen el Odüsszeusz egykori harcos társaihoz, tudakolja meg, hogy mi történt az apjával. Télemakhosz útra kelt, megkérte a legmegbízhatóbb cselédet, ne árulja el anyjának, hogy hova ment. Télemakhosz Püloszba ment Nesztorhoz, aki ott volt Trójában apjával. Nesztor sem tud semmit Odüsszeuszról. De Télemakhosz mellé adja fiát segítőtársul és együtt mennek Spártába Menelaoszhoz. Menelaosz azt hallotta, hogy apja Ogügie szigetén van Kalüpszó nimfa fogságában. Eközben Ithakában észrevették Télemakhosz távozását, és azt tervezik, hogy megakadályozzák visszatérését.

V.-VIII. ének: helyszín: Ogügie szigete

Zeusz Hermésszel üzente meg, hogy Odüsszeusz hazatérhet. Odüsszeusz 7 éve van itt, most találkozunk vele először. Képes lemondani a nimfa által felkínált halhatatlanságról. Ő maga ácsol tutajt. Útra kel, meg is látja a phaiák nép szigetét, de Poszeidon vihart támaszt, összetöri a tutajt. Odüsszeusz találkozik Nauszkával, a phaia királylánnyal, aki épp a cselédeivel ruhát mos a folyóban; amíg a ruhák száradnak addig labdáznak. Amikor a királylány az elgurult labda után szalad, meglátja az ájult Odüsszeuszt. A phaiak királya Alkinoosz. Szkhéria szigetére került. Nauszika elvezeti őt otthonába. A király gyűlésbe hívja a népét és kéri őket, segítsek Odüsszeuszt hazajutni hajóval. Versenyeket rendeznek a tiszteletére, nagy lakomán látják vendégül. Egy dalnok is énekel a Trója alatt harcolók dicső tetteiről. Odüsszeusz elmeséli kalandjait:

1. kaland: Elindulnak hazafelé. Ismarosz városába jutnak, itt lakik a kikón nép. Sok társával indul útnak Odüsszeusz. Kirabolják a várost (kincseket, asszonyokat), ő már itt is figyelmezteti társait, jó néhányan meg is halnak.
2. kaland: 9 hónapig hánykolódnak a tengeren. Eljutnak a lótuszevők szigetére, ahol esznek, isznak. Majd Odüsszeusz elküldi néhány társát, nézzék meg, hogy jó vagy rossz emberek laknak a szigeten. Jó emberek, de lótusszal etetik őket és nem akarnak hazamenni. Odüsszeusz erőszakkal viszi őket a hajóra, a hajópadhoz kötözi őket és tovább indulnak.
3. kaland: Újabb szigetre kerülnek, találnak 1 barlangot. A barlang mellett alszik Polüphémosz, a küklopsz. Odüsszeusz 12 társával elindul megnézni a barlangot, a többiekre hagyják a hajót. A barlangban élelmet találnak és al akarják vinni, de az óriás pont akkor tereli be az állatokat és meg látja Odüsszeuszt társaival együtt. Odüsszeusz kedvesen szól hozzá, de ő elzárja a bejáratot egy nagy kővel, így nem tudnak kimenni. Odüsszeusz borral kínálja a küklopszot, amikor elalszik, kiszúrják a szemét. Amikor felébred, megkérdezi, hogy ki bántotta, mire Odüsszeusz azt mondja, úgy hívják: Senkise. A küklopsz kiengedi a juhokat, az emberek pedig a juhokba kapaszkodva kimenekülnek. A küklopsz haragot esküszik. Továbbmennek.
4. kaland: Aiolé szigetén kötnek ki. Aiolosz a szelek királya. Egy bőrtömlőbe kötve adja át Odüsszeusznak a tengeri viharokat keltő szelet, de a társai kibontják a tömlőt és így a keletkezett vihar visszasodorja hajóikat Aiolosz szigetére.
5. kaland: 6 napig eveznek, Lámosz szigetére jutnak. Ott találnak egy kikötőt, de túl szűk a bejárata. Odüsszeusz óvatosságból kint maradt. Elküldi 3 társát, hogy nézzenek körül; találkoznak egy vízhordó lánnyal, Aniphatész lányával. Elkísérték a lányt a forráshoz. A két társ kiszökik. Az óriások hatalmas sziklákat hajítanak a kikötőbe. A hajók összetörnek, mert a szűk átjárón nem tudnak gyorsan átmenni, kivéve Odüsszeusz hajója, mert ő nem ment be a kikötőbe.
6. kaland: továbbhajóznak, Kirké szigetén kötnek ki. Kirké Héliosz lánya, egy nimfa. Odüsszeusz elindul felderíteni a szigetet; egy magas hegyről füstöt lát, visszaindul társaihoz; elejt egy szarvast és megeszik. Egy csoport, aminek vezetője Eurülokhosz, elérnek Kirké lakhelyéhez, a nimfa behívja őket és mérget kever a borukba. Amikor megitták, ólba terelte őket, disznóvá váltak. Odüsszeusz találkozik Hermésszel, aki varázsfüstöt ad neki. A nimfa bort ad Odüsszeusznak, aki úgy tesz, mintha meg akarná ölni Kirkét, mert meg akarja menteni társait. Esznek, isznak, megfürdetik Odüsszeuszt. Kirké visszaváltoztatja Odüsszeusz társait, de csak akkor, ha Odüsszeusz a kedvese lesz. 1 évig itt maradtak, majd a nimfa elengedte őket és elmondja, hogy legközelebb az Alvilágba kell menniük. Ott Teriesziasznak, a vak jósnak a lelkét kell megkeresniük és áldozzanak neki; ő majd segíteni fog.
7. kaland: Az Alvilágba mennek. Agamennon az Alvilágban elmeséli, hogyan halt meg és figyelmezteti Odüsszeuszt, hogy mitől óvakodjon. Elmondta, hogy titokban térjen haza. Odüsszeusz azért száll le az Alvilágba, hogy megtudja, hogy haza fog-e jutni.
8. kaland: Továbbindulnak és a szirének szigete mellett kellett elhaladniuk. Társai fülét betömette viasszal, hogy ne hallják a szirének énekét, magát pedig az árbochoz kötötte, mert kíváncsi volt a hangjukra.
9. kaland: Kharübdisz egy örvény. Szkhülé kiragadta Odüsszeusz 6 társát a hajóból, de kénytelen Szkhülé a 6 fejű szörny mellette elhajózni, mert különben Kharübdisz nyelte volna el az egész hajót.
10. kaland: Odüsszeusz és társai Egyiptomban harcolnak, itt él 7 évig, hatalmas vagyont gyűjt össze. Esznek Héliosz teheneiből, merő mohóságból. Amikor útra kelnek vihar támad és mindenki meghal, kivéve Odüsszeuszt, aki partra sodródik Ogügie szigetén, itt él 7 évig.

Odüsszeusz egy repülő csodahajóval hazajut Ithakába. Itt kapcsolódik össze a két cselekményszál. Majdnem egyszerre ér haza Télemakhosz és Odüsszeusz, mindketten titokban. Odüsszeusz Athéné segítségével jut haza, aki vén koldusnak öltözteti. Először meglátogatja a kondását, Enmaioszt, aki nem ismeri fel; elmeséli, hogy a kérők, hogyan emésztik fel Odüsszeusz vagyonát; itt marad éjszakára. Athéné közvetítésével Télemakhosz is hazajut és Enmaioszhoz siet. Odüsszeusz felfedi kilétét fia előtt. A kérők értesülnek Télemakhosz hazatéréséről. Télemkahosz a palotába indul és odamegy Odüsszeusz is. Ételt kér, mindenki ad neki, kivéve Antinooszt, aki megrugdalja. Pénelopé hűséges maradt. Odüsszeusz megküzd Irosszal, egy másik koldussal és győz. A dajka felismeri Odüsszeuszt a lábán lévő sebről. Télemakhosz elrejti a kérők fegyvereit.

Megkezdődik az íjverseny, amit Odüsszeusz nyer meg. Majd Télemakhosz és Odüsszeusz legyőzi a kérőket. A dajka elmondja Pénelopénak a történetet, aki nagyon boldog. Odüsszeusz másnap elmegy meglátogatni apját. A kérők rokonai bosszút esküsznek. Laértesz házánál kezdetét veszi a harc. A kérők menekülnek, majd békét kötnek.

Az istenek szerepe: szerepük kisebb, mint az Iliászban; már csak igazságot osztanak, nem pedig sorsot. Az emberek saját maguk is felelősek a sorsukért.

Az új embereszmény:

Odüsszeusz jelleme bizonyíték arra, hogy a két eposz nem egy időben keletkezett. Akhilleusznak a hírnév és a hősiesség a fontos-arisztokrácia értékrendje; Odüsszeusznak ez nem fontos, ő leleményes, okos, bölcs-démosz értékrendje.

Odüsszeusz tulajdonságai azt jelzik, hogy a démosz egyre erősebb, a görög életmód változásban van, hiszen míg Akhilleusz az arisztokrácia értékrendjét képviseli, addig Odüsszeusz a kereskedő polgárság értékrendjét.

Az eposzok jelentősége:

Homérosz rendkívüli hatással van az utókorra; megteremti az eposz műfaját (ezzel mintát teremt) annak kellékeivel; tovább él a téma, az Iliász és az Odüsszeia történeteit feldolgozzák későbbi irodalmi művek. Magyarországon Devecseri Gábor fordítja le.